Most foglalkozzunk egy kicsit vegre az uzemanyag cellas autokkal is.
Sokszor gondolkodom azon, mi az oka annak, hogy ilyen lassan terjednek el a Hidrogen hajtasu autok? Jo persze a toltoallomasok kiepitese. De van ezenkivul mas?
Tobb dolog is akad sajnos. Bar en most is hiszem, hogy hosszu tavon ez a technologia lesz a nyero, de jelenleg meg sok megoldasra varo problema akad.
1. Az uzemanyag cellak ara.
Jelenleg meg mindig 20-30 gramm Platinat hasznalnak fel az uzemanyag cellakban (1g platina 12 000 Ft) es ez csak az egyik draga osszetevoje a rendszernek. Raadasul azt is figyelembe kell venni, hogy jelenleg 3 orszag adja a Platina termeles 99 %-at Oroszorszag, Kanada es Del-Afrika. Ha azt nezzuk, hogy ha az autok jo resze fogja hasznalni ezt a technologiat, akkor bizony jelentosen megno a platina fogyasztas (kb ketszeresere, kerdes egyaltalan lesz ennyi kitermelendo platina) ami nyilvan az arat meg jobban meg emeli, es akkor idovel ugyan odajutunk mint most, hogy 2-3 orszagtol fugg az egesz vilag. Azaz cseberbol vederbe esunk. Epp ezert nagy erokkel dolgoznak a kutatok azon, hogy a platina mennyiseget jelentosen csokkentsek ugy, hogy kozben a hatasfokot (ami jelenleg 60 % koruli )tovabb noveljek. A cel, hogy kevesebb mint 10 g platina legyen az autokban. De egyes kutatasok egyenesen arra torekednek, hogy teljesen kivaltsak a platinat az uzemanyag cellaban.
2. A hidrogen tarolasa
Ez korulbelul hasonlo problemat jelent mint az uzemanyag cellak ara. Egyreszt jelenleg igen sokba kerulnek a tarolo eszkozok, masreszt egyenlore eleg keves hidrogent tudnak adott terfogatban tarolni. Jelenleg ket modszert alkalmaznak a gyartok, az egyik a nagy nyomason gaz allapotban tarolni a gazt, a masik a hidegen folyekony allapotban. A BMW a folyekony tarolas mellett tette le a voksat, igy majd 2x annyi hidrogent tudnak tarolni, igen am, de bonyolult a hutes es idovel meg igy is parolog a gaz. Azert engem bosszantana, ha egy ket het alatt szep lassan elparologna az uzemanyag fele... A magas nyomasu tarolast valasztottak a tobbiek (Toyota, Honda, Mazda, Mercedes, GM stb) Itt ket tipus van a 350 baros es a 700 baros. Nyilvan a nagyobb nyomason tobb hidrogent lehet tarolni, de meg igy is csak 30-40 g hidrogent tudnak tarolni literenkent ( a folyekony hidrogen 70g literenkent) persze ehhez meg hozza kell szamolni magat a tartalyt. Igy azert egy kicsit romlik a kep. Ha azt nezzuk, hogy egy ilyen auto kb 1-1.25Kg hidrogent fogyaszt 100 Km-en, akkor lathato, eleg nagy tartalyra van szukseg ahhoz, hogy egy hasznalhato autot hozzunk ossze. Epp ezert komoly kutatasok folynak a hatterben ezugyben. Vannak olyan otletek, hogy nanocsovekben taroljak a hidrogent, esetleg valamilyen fem-hidridekben. (erdekesseg, hogy mig a folyekony hidrogen surusege 70g/l ,addig 1l vizben 111g hidrogen talalhato es ugye se nagy nyomas se nagy hideg nem kell hozza. Vannak olyan fem-hidridek ahol egy liter terfogatu anyagban tobb mint 300g hidrogen van csak, hogy jelenleg nem megoldott a tankolas es a hidrogen felszabaditasa az anyagbol) Mindenesetre jelenleg azt josoljak a kutatok, hogy 2015-ig sikerul a 70g/l suruseget elerni (parolgas nelkul).
Szamoljunk egy kicsit, hogy is allunk jelenleg:
Egy mai auto atlagosan fogyaszon 7 l-t 100 Km-en ez azt jelenti, hogy 70KWh energiat szabaditunk fel ez ido alatt. Azt mondjak a mai belso egesu motorok hatasfoka legyen 30% koruli. Akkor vegyuk ugy, hogy 21KWh energiat hasznalunk fel 100 Km-en. 1Kg hidrogenbol 40KWh energia szabdulna fel, ha 100%-os hatasfoku lenne az uzemanyag cella. De az csak 60%-os. azaz 21KWh eloallitasahoz 35KWh-ny hidrogenre van szuksegunk ami kerekitve 900g-nak felel meg. az az ha ugyan akkora tartalyt szeretnenk mint a mai autokban, akkor 7l terfogatban 900g hidrogen kellene eltarolni. Azaz kb kerekitve 130g/l. Jelenleg 30-40 g korul jarunk...
